Bezárás X
Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata:
A régi 9/2008.(II.22.) ÖTM r. (OTSZ) 3. rész IV. fejezete hiánypótló rendelkezés volt.
A korábbi szabályozásban a rendszeres felülvizsgálati kötelezettség csak a villamos
és a villámvédelmi berendezésekre terjedt ki. Egy halvány utalás volt a régi OTSZ-ben,
hogy megfelelő védelemről kell gondoskodni [40. § (4) bek.], illetve a padozat és
lábazat burkolatát úgy kell kialakítani, hogy az bármilyen más anyaggal, illetve
tárggyal történő érintkezése során ne okozzon tüzet vagy robbanást [21. §], de
az ellenőrzésről nem esett benne szó. Ilyen előzmények után a 2008. május 22-én
hatályba lépett régi, és jelenleg hatályos OTSZ, 28/2011.(IX.6) BM r. egyértelműen
szabályoz.
A felülvizsgálat célja
Az elektrosztatikai védelmet szolgáló megoldások, eszközök felülvizsgálatának
szükségessége egyértelmű. Ugyanúgy, mint a villamos berendezések, ezek az eszközök
is meghibásodhatnak, romolhat a hatékonyságuk, öregedhetnek. A védelmi eszközök
csak megfelelő műszaki állapotban tudják biztosítani az üzemszerű működést,
a biztonságot. Ugyanez vonatkozik az elektrosztatikai földelésekre is.
A burkolatok esetében a helyzet bonyolultabb. A gyártó hiába garantálja a burkoló
anyag elektrosztatikai tulajdonságait, ha a beépítést ember végzi. Az ember
közreműködése miatt be van építve a hiba lehetősége. Ezeket a hibákat a használatba
vétel előtti méréssel ki lehet szűrni, és ez a megbízó, beruházó elemi érdeke is.
Találkozik a tűzvédelem és a beruházó, üzemeltető érdeke.
A burkolat a használat során szennyeződhet, és az idők folyamán olyan szennyezésréteg
alakulhat ki rajta, ami elrontja az eredeti elektrosztatikai tulajdonságát (megnő a
levezetési ellenállás). A burkolat öregedhet, a helyiségben olyan agresszív anyagokat
dolgozhatnak fel, tárolhatnak, ami megtámadja a burkolat anyagát, megváltoztathatja
a tulajdonságait. A folyamatos használat okozta károsodást figyelni kell, ezt a
célt szolgálja a rendszeres felülvizsgálat, ugyanúgy, mint a villamos és
villámvédelmi berendezéseknél.
A hibásan lerakott burkolat, elöregedett, elszennyeződött felület, a rosszul
működő védelem nagyobb veszélyt okozhat, mint a védelem hiánya, mert hamis
biztonságérzetet ad, és ennél nincs nagyobb veszély. A rendszeres felülvizsgálattal
lehet biztosítani a biztonságos üzemmenetet.
A felülvizsgálat végzői
A felülvizsgálat során számos, helyben felmerülő problémával kell számolni,
de én most csak azt a problémát szeretném felvetni, hogy milyen mérési
elrendezést lehet alkalmazni, és hogyan kell, lehet kiértékelni a mérési
eredményeket. Az OTSZ, nagyon helyesen, műszaki részletekkel nem foglalkozik.
A mérnök felelőssége, hogyan jut el a jogszabály által felállított célig.
A mérési eredmény és a mérési elrendezés szoros összefüggésben van egymással.
A burkolat specifikációjában hiába van leírva, hogy mekkora levezetési vagy
földelési ellenállást garantál a gyártó, ha nincs rögzítve a mérési elrendezés.
A szabványok előírásai sem igazítják el az elektrosztatikában nem jártas
szakembert. Az MSZ 16041/2 szabványban leírt mérési elrendezéshez a kiértékelést,
a maximális elfogadható levezetési ellenállás értékét az MSZ 16040/3 szabványban
lehet megtalálni. Az európai EN 61340-szabványsorozatot a Magyar Szabványügyi
Testület jóváhagyó közleménnyel magyar nemzeti szabvánnyá nyilvánította MSZ EN
61340-sorozatszámmal (angol nyelven). Ebben a szabványban egészen más mérési
elrendezés szerepelnek.
A térségben veszélyt okozó robbanásveszélyes anyag szikraérzékenységét figyelembe
véve a feltöltött vagy feltöltődhető test földkapacitása szintén befolyásolja a
maximális földelési ellenállást. A kisülési időállandó (R*C) nagyságát határnak
tekintve, az említett szabványok maximális levezetési ellenállás értékénél
nagyobb ellenállás értékek is megengedhetőek szakértői vélemény alapján.
Mindezek alapján érthető, hogy miért csak szakértő villamosmérnök végezheti
el az elektrosztatikai felülvizsgálatot.
